Skanda születése

Valamikor régen történt, hogy a dévákat (istenek) durván kínozta Szurapadma aszura (démon) és annak két öccse, Szimhamukha és Tarakaszura. Régebbi, komoly erőfeszítéseik után, a démonok megszerezték Síva egyik nagyon nehezen megszerezhető és ritka áldását, aminek következtében 108 júga erejéig ők lettek a páratlan uralkodói 1008 Brahmandának, köztük Svargáé és Vaikunthának is. Ennek csak Síva utódjai tudtak volna végetvetni. Ebben az időben azonban Síva és hitvese, Szati el voltak különülve egymástól, miután Sívát és Szatít durván megsértette és megvetette Szatí apja, Daksa, amikor a jagnát (tűzáldozat) mutatta be. A déváknak viszont szükségük lett volna egy Síva-utódra, aki meg tudta volna ölni az aszurákat, ezért hosszan és kitartóan imádkozni kezdtek Sívához, majd elküldték Hozzá Manmathát.

Manmatha megcélozta Sívát egy virág-nyíllal, ekkor Agni, Síva harmadik szeméből hamuvá égette. A dévák kénytelenek lettek folytatni imájukat. Ennél a megközelítésnél érdemes megemlíteni, hogy egy alkalommal összegyűltek a dévák, Köztük Visnu is, Vaikunthában. Visnu vibhutit és rudráksát viselt, a Sri Rudram-ot kántálta és vezette a dévák imáját.

Síva megjelent és biztosította őket, hogy lesz utódja. Szatí újra megszületett, mint Párvatí, Himavan lányaként, aki komoly tapaszját végzett, hogy Síva férjeként szülessen meg. Ennek következtében Síva elvette Himavan lányát, Párvatít.

Manmatha felesége, Ratí pedig imádkozott az isteni házaspárhoz, hogy támasszák fel férjét. Párvatí közbenjárására Síva visszaadta Manmatha életét, de láthatatlan formában, Ánangaként. A dévák újra megismételték imájukat Sívának, Kélás hegyén, hogy nemzzen egy utódot.

Egyszer Síva és Párvatí ültek a Kélás hegyén, és az amúgy ötarcú Síva most hat arccal nézett vágyakozva Párvatíra. Síva mind a hat fejének, harmadik, Agni-szeméből kiemelkedett egy-egy „tédzsa” (sugár), olyan fényesek, mint a napsugarak és annyira égető, mint Kalangi. Annak érdekében, hogy megnyugtassa a dévákat, akik ide-oda futkostak, mert a felszabaduló hőt egyre kevésbé bírták elviselni, Síva visszahívta a tedzsákat, amik aztán egyre kisebbé és elviselhetőbbé váltak.

Megparancsolta Agninak és Vájunak (a tűz és a szél istenei), hogy vigyék el a tedzsákat a Ganga mellé egy fehér nádasba. Agni és Váju nehézségek közepette végül eljuttatta a tedzsákat és a Gangeszba dobták. Ganga pedig belehelyezte őket a nádasban egy csoport lótuszvirágba. Ekkor átalakultak egy gyönyörű hatarcú kisgyerekké, akinek tizenkét karja volt. Visnu megkérte a hat Kritikka-mennyei istennőt, hogy szoptassák meg az újszülöttet. A csecsemő hat különböző kisbabává vált szét és mind egy-egy Krittika-dévi nevelésébe került.

Közben, amikor Síva és Párvatí együtt voltak, a dévák pedig megzavarták Őket. Párvatí mérgében elátkozta a dévákat, hogy ne tudjanak gyereket nemzeni (lásd később részletesen erről). Párvatí Navaratna-bokaláncának kilenc szeme pedig el kezdett átváltozni a kilenc Kálikává, akik rögtön életet adtak a Navaviráknak, Veerabahuval kezdve.

Ezután Síva és Párvatí meglátogatták a hat csecsemőt, a Krittika-dévik gondoskodásában. Párvatí egy öleléssel megölelte mind a hat kisbabát. Így történt tehát Skanda születése hat gyönyörű arccal és tizenkét karral.